Ha feltalálom az időgépet, első dolgom lesz visszautazni addig a közös első ebédünkig, amikor a drágám meglátta bennem a tökéletes nőt, és egész este hihetetlen kedves volt. Na ott kezdődött minden, igaz én már akkor megijedtem tőle, mert a többi csaj mesélt róla néhány dolgot. Én meg persze azonnal visszautasítottam, de már azt is megbántam. Bárcsak megtörtem volna, és leülök vele dumálni,de ezek sajnos a mi lett volna ha kategóriába tartozó meg nem történt dolgok. Ma épphogy rámköszön néha, de egyebet nem akar mondani, mert most mást szeret. Előbb épp megnéztem a Jóbarátokat, és abban volt az a rész, mikor Joey bevallja Rachelnek, hogy szerelmes belé. A csaj ezt nem nagyon tudta lereagálni, csak barátként tud rá tekinteni, és Joey is csak alig mer Récshez szólni, csak sziázni mer szegény. Erre Récs gondol egyett és hülye indokkal odamegy hozzá, hogy tudjanak miről beszélni. Na lehet hogy a szempárommal is ez a baj, hogy nem tud mit mondani, és ezért fél. Én is félek, de ez elég kínos köztük, az én mentőövem valószínűleg a Forma-1 lesz. Szigorúan barátilag!!! Ha még olyan őrült lesz velem, ahogy ismerem, majd ott kiderül, mit akart tőlem. Mert nem bírom elviselni én sem, hogy most így áll hozzám. Amúgy is pocsék a kedvem a műszakváltás miatt, de most meg Ő miatta pláne sajog a szívem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.