Egyszerűen nem bírom tovább. Ha nem beszélek vele, úgy fog eltűnni az életemből, mint egy álomkép, és csak egy távoli gyönyörűségnek fog tűnni. Könnyeimmel küzdve jöttem ki a munkahelyemről, pont miatta, pedig boldognak kell lennem München miatt, de nem tudok őszintén örülni. Mintha semmi nem érdekelne azóta, hogy nem vigyáz rám, és nélküle nem tudom meddig bírom ezt csinálni. Nem akarok nélküle (hűű ezt kimondani...nélküle) semmi különösebbe belefogni, vagyis röviden szólva, elegem van mindenből. Még a szemébe sem bírok belenézni, mert egy hülye nő vagyok:((( annyira, de annyira elrontottam vele mindent, hogy tényleg muszály lesz bocsánatot kérnem tőle. Ez így nem mehet tovább!!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.